Pár szó a folytatásokról II.

Csóközön, itt Nana!

Ebben a részben a rövidebb, és egyértelműen félbehagyott történeteimről szólnék.

Seems to be Right

Attól függetlenül, hogy a Wattpad frissítéseibek hálatele van nyelvi hibákkal és felesleges sortörésekkel, ez egy azon történetek közül, amiket lehetetlen befejezni.
Az STBR eredetileg egy baráti körömnek írt 4 füzetes történet, a Zabhegyezők Emeseálmán átirata, de mióta kikerült a netre, legalább három átirat készült. Mivel mindig az aktuális lelkiállapotomtól függ a történet, és sok szereplő a 8-9-10-es baráti köröm tagjain alapul, akiket szíƗvem szerint kiírnék, átírnék vagy szenvedtetném fejezeteken át... De nem visz rá a lélek, mivel az eredeti történet a múltam egy darabja, és nagyon közel áll a szívemhez, közelebb mint a Rising Story, és minden apró változtatás fizikai fájdalmat okoz. Nem törölhetem ki a múltamból, és ha kezembe veszem bármelyik füzetet, még mindig előjönnek azok az érzések, amik akkortájt kavarogtak bennem, öröm, bánat, szerelem, csalódottság... Igazából az egész történetnek se füle se farka, csak azért osztottam meg itt, mert tényleg fontos számomra, és valamennyire azért büszke vagyok rá.

Levegőt!
Nagyon száraz, nagyon unalmas, pont mint az életem volt akkor, mikor ezt írtam. Alkotói válságba kerültem, és terápiás céllal írnom kellett valamit, mindegy mit. Azt hiszem a piros esernyős lány története csak egy embernek tetszik az egész planétán, és neki is inkább csak József Attila, és a közös emlékek miatt.

It's time for FANFICTION!

Ki vagy te?
 - Avagy barmoljuk szét a Harry Pottert és a Bűbájos boszorkákat.
Le kell szögznem, a Harry Potter sorozat számomra szent és sérthetetlnen. Nagyon sok bátorságra volt szükségem ahhoz, hogy papírra vessem egyáltalán az ötletet, nem beszélve az első két fejezetről.
Ez a fiction megrekedt. Közvetlenül a másodk fejezet befejeztével a világom a feje tetejére állt, annyi negatív élmény ért egyszerre, hogy augusztustól karácsonyig helyre sem jöttem igazán. Naplót írtam, hogy elűzzem a démonjaimat, a barátnőimet nyaggattam, meg a barátomat. Ha ő nem lenne, már elsüllyedtem volna az önsajnálatban. Nem tudom, hogy valaha folytatom-e, mert még mindig fájnak a sebeim. Valószínűleg megfutamodom.

Új hajnal
Igen. Igen. Igen.
Tensai Rin még nem végzett a küldetésével, de megtalálja amit keres, ha addig élek is!
Rin az első, igazi hősnőm, akinek világmegváltó tervei, vagy valódi küldetése van. Nem beszélve arról, mennyire szeretnék már kicsit írni az idomárokról! :P
Erre érdemes várni! ;)

Csábításból jeles: Sachiko története
Befejeztem. Erről ennyit. Annyira le vagyok maradva a játékkal, hogy valamelyik fiókom még a az erdőben bolyong és keresi  bogarat. (NOOOOOOB!)
Szóval... Khm...Akkor lesz második évad, mikor George R.R. Martin poublikálja a Winds of Wintert. (De komolyan, amikor kiadatja, jön a második évad.)
Azt hiszem röviden tömören ennyi lenne! Nézzétek meg a blogjaimat, és lájkoljatok be Facebookon!
Csók,
Nana